HU
A befogadás kultúrájának építése
az eTwinningen keresztül
Kiadó eTwinning Központi Szolgáltatópont www.etwinning.net
European Schoolnet (EUN Partnership AISBL) Rue de Trèves 61, 1040 Brüsszel – Belgium www.europeanschoolnet.org – info@eun.org
Szerkesztők Anne Gilleran, Irene Pateraki, Santi Scimeca, Claire Morvan Design koordináció Claire Morvan
Nyelvi koordináció Danosh Nasrollahi Grafikai munkák Iddi fix Nyomdai előállítás HOFI Studio
ISBN szám 9789492913012
Kiadás: 2017. október A kiadványban kifejtett nézetek a szerzők nézetei, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Bizottság és az eTwinning Central Support Service (eTwinning Központi Szolgáltatópont) nézeteivel.
A könyv kiadása az Attribution-Non Commercial-Share Alike 3.0 Unported Creative Commons licenc (CC BY-NC-SA 3.0) (https://creativecommons.org/
licenses/by-ncsa/3.0/) által meghatározott feltételek szerint történt.
Ennek a kiadványnak a létrehozásához az Európai Unió Erasmus+ programja pénzügyi támogatást nyújtott.
A befogadás kultúrájának építése az eTwinningen keresztül
Az eTwinning egy dinamikus, élettel teli közösség, amelyhez 12 éves fennállása óta 182 000* oktatási intézmény közel 500 000 pedagógusa csatlakozott. Az évek során több mint 61 000* projekt valósult meg több mint 2 000 000 diák részvételével szerte Európából.
Az eTwinning – az európai iskolák közössége – egy közoktatási intézményeknek szóló program, melyet az Európai Bizottság az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségen keresztül, az Erasmus+ program keretében finanszíroz. Az eTwinning programhoz tartozik egy 28 nyelven elérhető kifinomult digitális felület, amelynek nyilvános és korlátozott hozzáférésű részei is vannak. A portál www.eTwinning.net címen elérhető nyilvános oldalai tájékoztatást nyújtanak az érdeklődő látogatók számára a részvétel lehetséges módjairól, ismertetik az eTwinning által nyújtott előnyöket, valamint inspirációt nyújtanak az együttműködési projektek létrehozásához. A csak a regisztrált pedagógusok által elérhető eTwinning Live felületen pedig az egyes pedagógusok léphetnek kapcsolatba a közösség többi tagjával: kapcsolatokat kereshetnek, interakciókat folytathatnak, közös projekteket indíthatnak vagy európai, illetve nemzeti szintű szakmai fejlődési lehetőségeken vehetnek részt. A közös projekten dolgozó pedagógusok számára egy további privát felület, az adott projekthez tartozó TwinSpace felület is elérhető.
Az eTwinning magas színvonalú támogatást nyújt a program résztvevőinek. Az eTwinning programban részt vevő országokban (jelenleg 38 ország) úgynevezett Nemzeti Szolgáltatópontok (National Support Service – NSS) működnek, amelyek saját hazájukban népszerűsítik a programot, tanácsokkal és útmutatással segítik a program résztvevőit, valamint különböző nemzeti szintű rendezvényeket és szakmai fejlődési lehetőségeket szerveznek. Európai szinten az eTwinning programot az Európai Bizottság finanszírozza az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségen keresztül, az Erasmus+ Program keretein belül. Az eTwinning program koordinálásáért a Központi Szolgáltatópont (Central Support Service – CSS) felel, amelyet egy 31 oktatási minisztériumból álló konzorcium, a European Schoolnet működtet. A Központi Szolgáltatópont (CSS) szoros együttműködést folytat a Nemzeti Szolgáltatópontokkal (National Support Services - NSS), gondoskodik a portál folyamatos fejlesztéséről, továbbá széles körű szakmai fejlődési lehetőségeket és egyéb eseményeket szervez.
Ilyen esemény például az éves Európai eTwinning Konferencia és az Európai eTwinning Díjak díjátadó ünnepsége, amelyen a kiemelkedő eTwinning projektekben részt vevő pedagógusokat és diákokat díjazzák.
*2017. szeptemberi adatok.
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó ... 7
1. A befogadás fogalmának áttekintő értelmezése ... 9
1.1. Befogadás: minden tanuló számít, méghozzá egyenlő mértékben ...9
1.2. Befogadó oktatás az eTwinning programban ...10
1.3. Mit kínál ez a könyv ...11
2. Az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása távol eső területeken ... 13
2.1. Oktatási gyakorlat elszigetelt iskolákban: vidéki kisiskolák támogatása Olaszországban ...13
2.2. Pedagógusok, diákok és intézményvezetők beszámolói ...15
3. A kultúrák közötti megértés erősítése ... 22
3.1. Hat alapelv a kultúrák közötti megértés erősítéséhez ...22
3.2. Beszámolók és eTwinning projektek az interkulturális megértésről ...24
3.2.1. Pedagógusok, diákok és intézményvezetők beszámolói ...24
3.2.2. Az interkulturális megértéssel foglalkozó eTwinning projektek ...24
3.3. Szakmai fejlődés építése az eTwinninggel a kulturális tudatosság témájában ...32
4. Oktatási kihívások kezelése ... 35
4.1. Senkit sem hagyhatunk hátra ...35
Különböző szükségletek, különböző lehetőségek … ...36
Szereted a pisztáciát?...36
Extra eszközök a tarsolyunkban ...36
4.2. Pedagógusok, diákok és intézményvezetők beszámolói ...37
4.3. Közösségépítés a befogadó oktatásban ...44
5. Összegzés ... 47
6. Hivatkozások ... 50
7. Linkek az eTwinning tevékenységekhez ... 52
Országnevek rövidítése ... 54
ELŐSZÓ
Ez a Szociális jogok európai pillérének első alapelve, amelyet az Európai Bizottság 2017 áprilisában fogadott el azzal a céllal, hogy iránymutatást nyújtson az uniós politikaalkotás számára annak érdekében, hogy az jobb munkalehetőségeket és életkörülményeket biztosítson az európai polgárok számára.
A befogadó oktatás nem lehet luxus kérdése. Kulcsfontosságú ahhoz, hogy olyan típusú társadalmakat hozhassunk létre, amelyekben mi, európaiak élni szeretnénk. Központi szerepe van abban, hogy méltányos és összetartóbb társadalmat építhessünk. Fontos szerepet játszik abban is, hogy hogyan találhatunk megoldásokat az olyan kihívások kezelésére, mint a digitalizáció, a klímaváltozás vagy a globalizáció kézben tartása. A legtöbb most általános iskolát kezdő gyerek nagy valószínűséggel olyan munkakörökben fog dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek. A tudás mellett ezért mindannyiuknak – hátterüktől vagy különleges nevelési igényeiktől függetlenül – a kompetenciák széles skáláját kell elsajátítaniuk, és képessé kell válniuk a rugalmasságra és a változásokhoz való alkalmazkodásra. A befogadó oktatás éppen ennek az eléréséhez nyújt segítséget.
Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek, és minden egyes gyermeknek lehetőséget biztosítsanak a magas színvonalú oktatáshoz, az oktatási rendszereknek úgy kell működniük, hogy a hátrányok és a kirekesztés minden formáját kezelni tudják, miközben a közös értékeket és az állampolgári tudatot is erősítik, mint a társadalmi kohézió fő építőköveit. Figyelembe kell venniük minden
Navracsics Tibor Oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és
sportügyi biztos
„Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez, és az egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt tudjon venni a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerő-piaci változásokhoz.”
tanuló változatos szükségleteit, képességeit és készségeit, beleértve a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű vagy elzártabb területeken élő diákokét is, és mindannyiuk számára kiváló oktatási lehetőségeket kell biztosítaniuk.
Jelen kiadvány olyan kiváló eTwinning projekteket és tevékenységeket mutat be, melyek lehetőséget nyújtanak a befogadó oktatás és közös értékeink megerősítésére. Megmutatja, hogy az eTwinning program, illetve a program online felületén tevékenykedő pedagógusok és diákjaik hogyan járulnak hozzá napjaink oktatási kihívásainak kezeléséhez, és miként adnak ezekre kiemelkedően színes és kreatív válaszokat. Az ismertetett példák az oktatást hátráltató nehézségek számos formájával foglalkoznak, többek között a következőkkel: a távoli térségek iskoláinak helyzetével, illetve hogy ezek milyen módon teremthetnek kapcsolatot az eTwinning programon keresztül a külvilággal; a kulturális sokszínűséggel, valamint a migráció és a tanulási nehézségek által keltett kihívásokkal.
Az eTwinning és annak egész közössége hozzájárul a 2017 márciusában elfogadott Római Nyilatkozatban megfogalmazott elképzelések teljesítéséhez egy olyan Európai Unió kialakítása érdekében „ahol a fiatalok a legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és az egész kontinens területén tanulhatnak és vállalhatnak munkát”.
Hálás köszönetem mindazoknak a pedagógusoknak és diákoknak, akik a jelen kiadványban bemutatott különféle tevékenységekben és projektekben részt vettek. Mindemellett szeretném megköszönni az eTwinning közösség valamennyi tagjának, hogy munkájukkal hozzájárulnak egy jobb és befogadóbb oktatás építéséhez.
1.1. Befogadás: minden tanuló számít, méghozzá egyenlő mértékben
„A befogadó oktatás lényege az, hogy mindenkit elfogadunk, és elkötelezetten minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a közösségünkben élő minden egyes diáknak — és a demokratikus társadalom minden egyes polgárának — érvényesítsük az elidegeníthetetlen jogát arra, hogy valahová tartozzon, és ne váljon kirekesztetté. A befogadás feltételezi, hogy az együttélés és a közös tanulás egy jobb út, ami mindenki számára előnyöket hordoz, nem csak azon gyerekek számára, akiket másnak minősítenek.” (Falvey, Givner & Kimm, 1995, 8. o.) Az UNESCO meghatározása szerint a befogadó oktatás egy folyamat, melynek során megerősítjük az oktatási rendszer arra való képességét, hogy minden tanulót elérjen. E szemlélet központi üzenete egyszerű: minden tanuló számít, méghozzá egyenlő mértékben. (UNESCO, 2017) Amikor az oktatásban a befogadás fogalmát használjuk, azt szeretnénk kifejezni, hogy az iskolák fajtól, vallásos meggyőződéstől vagy intellektuális képességektől függetlenül minden diákot szívesen látnak, és támogatják őket a tanulásban, valamint abban, hogy aktívan részt tudjanak venni az iskolai életben. Ez lehetővé teszi a diákok számára, hogy fejlesszék kompetenciáikat, törekedjenek egyéni céljaik elérésére, tanuljanak az egyének közötti különbségekről és elfogadják azokat, barátságokat kössenek a többi — szintén egyéni szükségletekkel és képességekkel rendelkező — diákkal, és végül hozzájáruljanak ahhoz, hogy mind iskolájukban, mind pedig közösségükben megbecsüljék a társadalom sokszínűségét. A sokszínűség nagyon sokféle különbségre utalhat, például eltérő etnikai hovatartozásra, vallási meggyőződésre, kultúrára, nyelvre, képességekre, oktatási szintre, társadalmi háttérre, gazdasági helyzetre, egészségügyi állapotra stb.
A befogadás kialakítása az oktatásban nem egy egyszeri intézkedés, hanem sokkal inkább egy folytonos törekvésként írható le. A befogadó tantervek arra a nézetre épülnek, hogy a tanulás akkor valósulhat meg, ha a diákok aktívan vesznek részt a tanulási folyamatban, saját irányításuk alá vonják azt, és értelmezik tapasztalataikat. (Udvari-Solnar, 1996) Ebben a szemléletben a tanárok szerepe átalakul — olyan személyekké válnak, akik útmutatást nyújtanak a tanuláshoz és megkönnyítik azt a diákok számára, miközben a diákok saját maguk által meghatározott iramban,
1. A BEFOGADÁS FOGALMÁNAK ÁTTEKINTŐ ÉRTELMEZÉSE
Irene Pateraki Pedagógiai vezető és monitoring
menedzser
eTwinning Központi Szolgáltatópont, Európai Iskolahálózat
és saját módszereikkel tanulnak egy olyan keretrendszerben, mely közös célokat és tevékenységeket határoz meg számukra, épp úgy, mint a projektmunka esetében.
1.2. Befogadó oktatás az eTwinning programban
A program 2005-ös indulása óta az eTwinning projektekben részt vevő pedagógusok egyik kiemelt célja, hogy tágítsák diákjaik látókörét. Az eTwinning projektek ablakot nyitnak Európára, olyan tevékenységeken keresztül, amelyek elősegítik a befogadás megértését, a közös értékek építését és a sokszínűség iránti pozitív hozzáállás megerősítését. Számos olyan eTwinning projekt valósult már meg, amelyek lehetőségeket nyújtottak a diákoknak arra, hogy interkulturális készségeket sajátítsanak el, megismerjék a demokratikus értékeket, továbbá felismerjék a társadalmi befogadás és az aktív polgári szerepvállalás jelentőségét. Ezt mutatja az is, hogy az eTwinning portál adatbázisában végrehajtott gyors keresés eredményeként többek között az alábbi projekteket ismerhetjük meg: „Filoxenia or xenophobia?” (Vendégszeretet vagy idegengyűlölet?), „In a Foreign Land” (Egy idegen világban), „Migration stories” (Történetek a migrációról), „We are all migrants of this world” (Mind migránsok vagyunk ebben a világban), „We are different…we are equal…
respecting our differences…” (Különbözünk egymástól és egyenlők vagyunk — tartsuk tiszteletben különbségeinket), „You and I in the Mirror” (Te meg én a tükörben), „Accept me for who I am”
(Fogadj el olyannak, amilyen vagyok), „United in Diversity” (Egységben a sokszínűségben) stb.
A projektmunkán keresztül a diákok pozitív interakciókat folytatnak kortársaikkal, és felismerik, hogy a közöttük fennálló különbségek pozitív forrásként szolgálhatnak a tanuláshoz, ahelyett, hogy negatív megjegyzéseket és előítéleteket szülnének.
A fentiekhez hasonló egyik, „Migrants and Refugees” (Migránsok és menekültek) című projektet, amely 2017-ben elnyerte az Európai eTwinning Díjat, négy európai országban — Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Norvégiában — működő iskolák 12-13 éves diákjainak részvételével hajtották végre. A diákok a projekt során a migráció témájával foglalkoztak, információkat gyűjtöttek az európai menekültválságról, és jobban megértették, hogy mit is jelent migránsnak vagy menekültnek lenni, ami megerősítette interkulturális tudatosságukat. A projekt végső projektterméke egy, a diákok által készített nyomtatott magazin volt, amelyben minden témával kapcsolatos munkájuk és gondolatuk helyet kapott. A Franciaországban élő Mariska például ezt írta a magazinban: „Én egy dolgot szeretnék mondani mindenkinek, aki ellenséges a migránsokkal: Ha te is mindennapos bombázások és szörnyű körülmények között élnél, boldog lennél, ha egy másik ország befogadna, és gondodat viselné. Ezért kérlek, úgy bánj másokkal, ahogy azt szeretnéd, hogy veled bánjanak!”
A projektek mellett az eTwinning programban részt vevő pedagógusok számos egyéb tevékenységben is részt vehetnek: online szemináriumokon, Oktatási Eseményeken, Szakmai Továbbképző Műhelyeken és az eTwinning Csoportok tevékenységeiben. Ezek a tevékenységek lehetőségeket nyújtanak a pedagógusoknak arra, hogy értékes ismereteket sajátítsanak el arról, hogy hogyan alakíthatnak ki befogadó légkört tantermükben; hogyan nyújthatnak jobb nevelést diákjaiknak az által, hogy átadják nekik a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelemhez szükséges készségeket és kompetenciákat;
és arról, hogy hogyan segíthetik hozzá diákjaikat ahhoz, hogy egy olyan tágabb közösség részének érezhessék magukat, amelynek tagjai hasonló értékeket vallanak és hasonló álmokat követnek.
1.3. Mit nyújt ez a könyv az olvasónak?
Ez a könyv bepillantást nyújt abba, hogy az eTwinning programban részt vevő pedagógusok hogyan értelmezték a befogadó oktatást. A könyv az alábbi három fő területet járja körül:
1. Hogyan lehet leküzdeni a földrajzi akadályokat, amelyekkel az elzártabb, vidéki területeken, esetleg kisebb szigeteken vagy peremterületeken élő fiataloknak kell szembenézniük.
2. Hogyan lehet megerősíteni az interkulturális megértést, különösen a kisebbségi származású vagy hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű fiatalok esetében (bevándorlók, menekültek, illetve bevándorló vagy menekült családok leszármazottai; nemzeti vagy etnikai kisebbségekbe tartozó fiatalok; a nyelvi alkalmazkodás vagy a kulturális befogadás terén nehézségekkel küzdő fiatalok stb.).
3. Hogyan lehet leküzdeni az oktatási nehézségeket, és fenntartani a tanulási nehézségekkel vagy iskolakerülési problémákkal küzdő, alacsonyabb szintű képzettséggel rendelkező, illetve gyengébb iskolai teljesítményt nyújtó fiatalok stb. teljes befogadását.
Mindhárom terület esetében először bemutatunk néhány, az eTwinning Nemzeti Szolgáltatópontok által kiválogatott projektet, amelyekből megismerhetik a pedagógusok, diákok és intézményvezetők gondolatait is. A befogadás és a sokszínűség témájára épülő projektek minden diák számára előnyösek, de különösen azok számára, akik kortársaikhoz képest hátrányos helyzetűek, mert valamilyen nehézséggel kell szembenézniük. Ezeknek a diákoknak több lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyenlő félként vehessenek részt a számukra felajánlott tevékenységekben, és bemutathassák, miben tehetségesek vagy mi érdekli őket leginkább.
A projektek bemutatásának célja ötleteket adni a könyvet olvasó pedagógusoknak, és arra ösztönözni őket, hogy a jövőben ők is hajtsanak végre projekteket. A pedagógusok, intézményvezetők és diákok gondolatainak ismertetésével azt szeretnénk érzékeltetni, hogy az eTwinning program milyen módon segíti elő a megértést, valamint a sokszínűség tiszteletét és pozitív értékként való elfogadását.
A projekteket a fentebb ismertetett három területnek megfelelően csoportosítva mutatjuk be, de érdemes szem előtt tartani, hogy a pedagógusoknak sok esetben egyszerre többféle kihívással is szembe kell nézniük tanításuk során.
A projektek bemutatását követő fejezetekben olyan közösségi, illetve szakmai fejlődésre lehetőséget nyújtó tevékenységeket mutatunk be, amelyek a befogadással foglalkoznak azzal a céllal, hogy megerősítsék a pedagógusok tudását és készségeit, hogy ők is jobban támogathassák a sokszínűséget és a befogadást iskoláikban.
Reméljük, hogy a könyvünkben olvasható történetek, példák és gondolatok inspirációt nyújtanak majd minden pedagógusnak, és így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy iskoláinkban befogadó szemléletű oktatás valósulhasson meg. Mert végső soron, ahogyan Mahatma Gandhi mondta: „Egy kultúra sem maradhat fenn, ha kizárólagosságra törekszik.”
2. AZ OKTATÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA TÁVOL ESŐ TERÜLETEKEN
A legtöbb országban vannak olyan földrajzi területek, melyek egyedi jellegzetességeik miatt kihívást jelentenek az ott élőknek. Egyes országokban ezek a területek nagyobb számban találhatók meg, vagy nagyobb kiterjedésűek, mint máshol. Az ilyen területeken élő diákoknak sokféle nehézséggel kellhet megküzdeniük, például nagy távolságot kell megtenniük lakóhelyük és a legközelebbi iskola között, vagy olyan közeli, kis létszámú iskolába járnak, amelynek diákjai a közvetlen környezetükön kívül alig szereznek tapasztalatokat. Ezek a diákok gyakran elszigeteltnek érzik magukat a világ többi részétől. A technológia és az eTwinninghez hasonló programok segíthetnek a pedagógusoknak abban, hogy leküzdhessék ezeket a kihívásokat, és hogy diákjaik más országokban élő kortársaikkal kommunikálhassanak, mint ahogyan azt az Olaszországban működő INDIRE Intézet munkatársa és a terület szakértője, Giuseppina Cannella az alábbiakban bemutatja. A fejezet második részében Ciprus, Izland, Görögország, Portugália és Francia Guyana vidéki iskoláinak öt pedagógusa, az ő diákjaik, és intézményvezetők osztják meg tapasztalataikat az eTwinning projektekben folytatott munkáról, és elmondják, hogy úgy érezték, mintha a többi tanuló az osztályuk része lenne – ahogyan ezt az egyik diák frappánsan megfogalmazta.
2.1. Oktatási gyakorlat elszigetelt iskolákban: vidéki kisiskolák támogatása Olaszországban
Az elszigetelt (például hegyvidékeken vagy szigeteken el- helyezkedő) vidéki iskolák helyzete számos európai ország- ban jelent problémát (például Olaszországban, Írországban, Skóciában és Angliában, valamint Németországban és Fran- ciaországban). A jogszabályi környezet országonként eltér, ami hatással van az iskolák profiljára.
Olaszországban a hegyvidéki és szigeti területek a teljes alapterület 70%-át teszik. E területek lakosságának mindennapi nehézségekkel kell szembenézniük a földrajzi korlátaik miatt. Ugyanakkor rendkívül fontos az egyenlő esélyek és szolgáltatások biztosítása az ilyen hátrányos helyzetű térségekben élők számára is, és az iskola az egyik olyan szociális szolgáltatás, amit garantálni kell.
Giuseppina Cannella INDIRE (Nemzeti Dokumentációs, Innovációs és Oktatási Kutatóintézet),
Firenze, Olaszország
A hegyeken és a kis szigeteken élő diákok elszigeteltségével kapcsolatos problémák 900 000 olasz diákot és 1 400 iskolát érintenek. A legújabb adatok szerint 2011 és 2016 között 236 hegyi iskola (az összes iskola 15%-a) zárt be, annak ellenére, hogy a diákok száma alig változott az elmúlt öt évben.
A firenzei székhelyű INDIRE, a Nemzeti Dokumentációs, Innovációs és Oktatáskutató Intézet megvizsgálta az elszigetelt iskolák tanítási gyakorlatát, különös tekintettel a hegyvidékeken és kisebb szigeteken működő iskolákra. Az INDIRE által végrehajtott, ilyen jellegű iskolákkal foglalkozó kutatások eredményei négy fő területre terjednek ki:
y IKT infrastruktúra y iskolaszervezés y pedagógusképzés
y innovatív didaktikai megközelítések.
Az INDIRE elsősorban olyan tanítási tevékenységeket vizsgált, amelyek az IKT-k tantermi integrációjával és távoktatási stratégiák alkalmazásával igyekeztek enyhíteni a diákok elszigeteltségén. Az adatok azt mutatják, hogy bár a technológiának központi szerepe van abban, hogy garantálni lehessen a diákok tanuláshoz való jogait, ugyanakkor az is világossá vált, hogy az oktatási tevékenységeket újra kell tervezni akkor, ha azok IKT eszközöket is tartalmaznak. Ezzel pedig el is érkeztünk az eTwinninghez.
Az eTwinning egy olyan (oktatási és technikai) felület, amely ténylegesen támogatja az iskolákat, és biztosítja számukra azon eszközöket, módszereket és pedagógiai környezetet, amely lehetővé teszi számukra a földrajzi elszigeteltségükből adódó nehézségek leküzdését.
Emellett az eTwinning közösségen belüli tevékenységek arra ösztönzik, és abban segítik a pedagógusokat, hogy innovatívak legyenek, és igyekezzenek megtalálni azokat a módszereket, amelyek az ő egyéni helyzetükben a legcélravezetőbbek lehetnek a nehézségek leküzdéséhez.
Erre nyújt példát két iskola, az Istituto Comprensivo di Favignana (Favignana egy kis sziciliai sziget a Földközi-tengeren) és az Istituto Comprensivo di Sassello (Savonához közel, a liguriai- hegységben), melyek a 2016/2017-es tanévben 224 diák részvételével hajtottak végre egy eTwinning projektet az időjárás-előrejelzéssel kapcsolatban, különös tekintettel a szél témakörére.
A „Mar@Monti” c. projekt résztvevői 1 a két intézmény óvodai, általános iskolai és alsó-középfokú szinten tanuló diákjai számára határoztak meg közös projektcélokat. Ezen kívül a pedagógusok további transzverzális célokat is kitűztek, többek között:
y A kisiskolák bevonása az IKT használat segítségével a földrajzi elszigeteltség leküzdése érdekében
1 http://www.ivg.it/2016/06/progetto-marmonti-gemellaggio-fra-favignana-sassello/
y A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása, különös tekintettel a távoktatást szolgáló tanulási stratégiákra
y Az intézmények közötti távolsági együttműködés támogatása
A sasselloi iskola által kidolgozott tevékenységben a diákok a szélről írtak egy mesét. Az alsó-középiskolás diákok információkat gyűjtöttek a régiójukban történt nagy havazásokról, viharokról és áradásokról, majd ezeket a helyi szólások és szokások kíséretében megosztották a favignanai diákokkal. A favignanai diákok információkat gyűjtöttek a szélről, illetve a különböző időjárási viszonyok között alkalmazott helyi halászási szokásokról. A különböző oktatási szinteken tanuló diákok a tanév során a TwinSpace felületen találkoztak, és ennek videokonferencia eszközén keresztül osztották meg, és mutatták be munkájuk eredményeit.
Az eTwinning eszközök segítségével mindkét iskola diákjai átlépték közvetlen környezetük határait, hogy megismerjék, és megértsék az őket körülvevő tágabb világot. Tanáraik az IKT használatával támogatták őket, és tették lehetővé a magasabb szintű együttműködést, a nagyobb közösséghez való csatlakozást, valamint az „újszerű tanítási és tanulási módszerek”
alkalmazását.
2.2. Pedagógusok, diákok és intézményvezetők beszámolói
Az eTwinning program remek lehetőséget kínál a Krétához vagy Ciprushoz hasonló szigeteken, a vidéki, elzárt területeken vagy távoli országokban, például Francia Guyanában élő pedagógusok és diákok számára arra, hogy az európai közösség részének érezhessék magukat, illetve együttműködést és interakciókat folytathassanak európai kollégákkal. A következő beszámolók azt mutatják, hogy az eTwinning hogyan segíti hozzá a pedagógusokat és diákjaikat az ilyen földrajzi kihívások leküzdéséhez.
A projekt címe: „Τάξεις χωρίς σύνορα – Osztályok határok nélkül”
Partneriskolák: 2 partneriskola (Ciprus, Görögország) Szint: általános iskola
A Malounta Általános Iskola egy nagyon kicsi vidéki iskola Nicosiától 25 km-re délre.
Az összes évfolyamban összesen nyolc diák tanul. Következésképpen ezeknek a diákoknak rengeteg akadállyal kell szembenézniük oktatásuk és szocializációjuk terén. A (Τάξεις χωρίς σύνορα - Osztályok határok nélkül) c. eTwinning projekt révén ezeknek a diákoknak lehetőségük nyílt a távolság és a földrajzi akadályok leküzdésére, befogadottnak érezték magukat, találkozhattak egy másik európai országban élő kortársaikkal, tapasztalatokat szerezhettek, új dolgokat tanultak és, ami a legfontosabb: új barátokat szerezhettek. Az eTwinning projekt keretében végzett tevékenységek egyike például az volt, hogy online találkozókat tartottunk egy Görögországban lévő iskolával, a rodoszi Kritina Általános Iskolával. Ez az iskola több szempontból is hasonlít a mi iskolánkhoz; ilyen például a diákok kis létszáma (összesen tizenhárom) vagy távoli elhelyezkedése. A két iskola sokat tanult egymástól a hasonló problémák leküzdéséhez alkalmazható módszerekről és lehetőségekről. Mindkét iskola tanulói izgatottan, örömmel, és nagyon szívesen beszélgettek egymással, megosztották ismereteiket országukról, iskolájukról, szokásaikról, és még egy iskolai színdarabról is beszéltek. A projekt során egy másik tevékenység is sokat segített a diákoknak abban, hogy befogadottnak érezzék magukat, ez pedig az volt, amikor saját szokásaikat, receptjeiket és emlékműveiket mutatták be egymásnak. Ez a feladat hozzásegítette a diákokat ahhoz, hogy más távoli és elszigetelt európai helyekről tanuljanak, ami egyben azt is eredményezte, hogy nyitottabbá váltak más kultúrák iránt.
Simoni Photiou (általános iskolai tanító és intézményvezető) Iskola: Malounda Általános Iskola, Ciprus
A projekt során lehetőségünk nyílt arra, hogy a kritiniai iskoláról, életükről és kultúrájukról tanuljunk. Barátságokat kötöttünk a partneriskolába járó gyerekekkel, miközben e-maileket váltottunk, online eseményeken vettünk részt és közös munkát folytattunk. Közelebb kerültünk Európa egy más táján élő emberekhez anélkül, hogy repülőre vagy hajóra kellett volna szállnunk, és végül jó barátokra tettünk szert.
Kyriakos (12 éves)
A projekt címe: „Felhasználónév: gyerek; jelszó: jogok”
Partneriskolák: 6 partneriskola (DE, GR, IS, RO, SI) Szint: általános iskola
A világ végén tanítok. Halászfalunk népessége 900 fő, a faluból egyetlen út vezet ki és be.
Izlandon nincs vasút, a tömegközlekedés pedig problémás. Éppen ezért az eTwinning remek lehetőséget biztosít számunkra, hogy egy teljesen új világ felé nyithassunk. A falubeli gyerekek 6
és 16 év között mind a mi iskolánkba járnak, így az osztályainkban vannak helyi és bevándorló hátterű, tehetséges és tanulási nehézségekkel küzdő diákok is. Az elmúlt években a tanulók számos eTwinning projektben vettek részt, melyeken keresztül felfedezték Európa más részein élő társaik kultúráját, vallását és lehetőségeit. A különböző feladatokon való együttműködéssel és valós idejű online találkozókon való részvétellel egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudhassuk, milyen is lehet a világ középpontjában lenni.
Elín Þóra Stefánsdóttir (általános iskolai tanító) Iskola: Grunnskóli Bolungarvíkur, Izland
Nagyon vicces Európa más részein élő gyerekekkel könyvet írni, és egy másik iskolával egyszerre a képernyőn a borítót tervezni.
Jóna (10 éves)
Az osztályom sok projektben vett már részt ugyanazzal az európai iskolával. Úgy érzem, mintha ők is az osztálytársaim lennének.
Jón (10 éves)
A projekt címe: „Fenntartható városunk tervezése”
Partneriskolák: 2 partneriskola (Franciaország, Görögország) Szint: felső-középiskola – szakképző
A földrajzi elszigeteltség nem az egyetlen akadálya a diákjaim fejlődésének. Kréta délkeleti részén, Európa legdélibb városában tanítok egy szakiskolában, ahol a diákok tanulmányi szintje alacsony, és sokan bevándorlói háttérrel rendelkeznek, vagyis elég bonyolult a helyzet. Amikor egy eTwinning projektet tervezek, a befogadás mindig is az egyik fő szempont. Athénban nőttem fel, és amikor idekerültem, saját karrieremen éreztem a földrajzi elszigeteltség hatását.
Az eTwinning ablakot nyitott a világra, ami egyébként elérhetetlen volt, így az eTwinning programnak a pedagógusokat érintő befogadó hatását is átéltem. Ezért határozottan hiszem, hogy amikor diákjaim olyan feladatok keretében, mint egy működőképes új város tervezése, ami Ierapetra és Brétigny-sur-Orge ötvözete, dolgoznak együtt francia diákokkal, akik más kultúrával, más nézőponttal és tapasztalatokkal rendelkeznek, egy magasabb szintű megértést sajátítanak el arról, hogy milyen is lehet a világ. Az eTwinning kitágítja a diákok látókörét. Miközben
partnereik munkáját elemezték (miért így csinálják ezt vagy azt?), saját teljesítményüket is megkérdőjelezték, és örömmel dolgoztak még keményebben. Minden egyes eTwinning projektben egy kisebb csoda történik.
Maria Sourgiadaki (mezőgazdasági szaktanár) Iskola: 1. sz. Ierapetrai Szakképző Líceum (EPAL), Görögország
Jó élmény volt együttműködni egy másik ország diákjaival. A legjobban az tetszett, amikor az ő iskolájuk kertjét terveztük, amit én először lehetetlennek tartottam. Folytatni akarom az együttműködést.
Giorgos (16 éves)
Az eTwinning jelentőségét legjobban az IKT eszközökkel bejárható varázslatos utazások során érthetjük meg, melyek Európa legeldugottabb területeiről is lehetségesek. Így tágulnak a diákközösségek; a tudás, a kultúra, a hagyomány, a tapasztalat, a vágy és a kifejezésmód az erény művészetévé és beszédévé válik, melynek gyökerei a legváratlanabb helyekből fakadnak, egészen az archetipikus természeti harmóniáig, amit a görögök Kozmosznak neveztek.
Aikaterini Tziri (intézményvezető)
A projekt címe: „eTwinning Fa”
Partneriskolák: 34 partneriskola (AT, AZ, BG, CY, CZ, EE, ES, FI, FR, GE, GR, IT, LT,
LV, MD, MK, MT, NL, NO, PL, PT, RO, SL, TR, UA, UK)
Szint: általános iskola
Madeira szigetén élünk, az Atlanti-óceán közepén elhelyezkedő gyönyörű szigetcsoportban, és semmi sem választhat el minket a többiektől. Az „eTwinning Fa” c. projektet Európa kisebb- nagyobb országaiban és szigetein működő partneriskolák hajtották végre. Az innovatív IKT eszközök segítségével a tanulók egy közös történetmesélés részesei lehettek, mely az európai azonosságot és értékeket dolgozta fel. A projekt keretében a partneriskolák diákjai különféle történeteket fedeztek fel, hogy ez által olyan életre szóló készségeket sajátítsanak el, mint az írás és az olvasás. A gyerekek befogadó, együttműködő tanulás keretében gazdagították ismereteiket.
Sok partneriskolában vannak bevándorló gyerekek hasonló történetekkel és életutakkal, ami felkeltette a diákok érdeklődését, növelte motivációjukat a tanulásra, és közelebb is hozott minket egymáshoz a többi európai iskolával. Saját tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy az eTwinning projektek növelték a gyerekek önértékelését és angolnyelv-tudását. Több
diákom is jobban megtanult angolul írni és olvasni a projektben való részvétel alatt. Mint lelkes eTwinning felhasználó arra bíztatom a gyerekeket, hogy kezdjenek bele új projektekbe, hogy ők is megtapasztalhassák a határok nélküli tevékenységek csodáját, mivel az eTwinning egy olyan eszköz, amely minden területen megkönnyíti a tanulást.
Rosa Luisa Gaspar (általános iskolai tanító) Iskola: EB1/PE da Lombada, Ponta do Sol, Madeira
Az eTwinning szórakoztató, a tanulásnak és a kortársainkkal való együttműködésnek egy teljesen más módja. A projekt során európai országokat fedeztem fel, új barátokat szereztem, és sok mindent megtanultam az emberi jogokról. Rengeteget utaztam az órák alatt.
João (9 éves)
A jó hangulatú tanulás legfőbb forrása iskolánkban az eTwinning volt. A tanáraink folyamatosan próbáltak minket különféle projektekbe bevonni, amelyeknek köszönhetően jó emlékeket és rengeteg új tapasztalatot szereztünk. A diákokat szinte megigézte annak lehetősége, hogy más országok diákjaival dolgozhattak együtt, és felsejlett előttük egy olyan jövő képe, ahol az Európa különböző részein élő emberek közötti közös munka nem elérhetetlen.
Célia Miguel (intézményvezető)
A projekt címe: „Az étel szerelmesei”
Partneriskolák: 5 partneriskola (ES, FR, IT, NL, PL) Szint: alsó-középfokú
Francia-Guyana Franciaország tengerentúli területe Dél-Amerikában, ezért az európai szabályozás alá eső legtávolabbi régió. Az eTwinning ablak Európára, ahol a diákoknak lehetőségük nyílik a virtuális térben találkozni, és oktatási projektekben együttműködni kortársaikkal. Kiváló lehetőség arra, hogy kiterjesszék látókörüket, és fejlesszék európai polgárságukat és az Európához való tartozás érzését. A diákok nagyon szeretik felfedezni európai társaik profilját a TwinSpace felületen. Az első, „Különbségek hagyományokon keresztül” c. projektemen egy lengyel partnerrel dolgoztunk, és sosem felejtem el a diákok reakcióját, amikor meglátták a havat a fotókon. Az
„Étel szerelmesei” projektben a diákok különösen élvezték a közös összetevőket tartalmazó receptek készítését. A cél egy olyan recept kitalálása volt, amihez az öt alapanyagot a résztvevő diákok online szavazással választották ki. A projekt záró produktuma egy receptkönyv lett. A diákoknak azért tetszett annyira ez a projekt, mert megkóstolhatták a saját alkotásaikat, majd a partnereikét is, akiknek az ételeit szintén megfőzték az év végén.
Sandra Macabre (angoltanár) Iskola: Collége la Canopée, Francia-Guyana, Franciaország
Az eTwinning projektekben való részvétel gazdagítja tanulóink tapasztalatait, ezáltal értékesebbnek érzik magukat. Ez egy nyitás a világ, elsősorban Európa felé.
Patricia LEVEILLE (intézményvezető)
3. A KULTÚRÁK KÖZÖTTI MEGÉRTÉS ERŐSÍTÉSE
A különböző oktatási rendszerek, oktatási intézmények és pedagógusok egy bizonyos fokig felelősek a gyermekek kulturális identitásának és értékeinek megerősítéséért, miközben elő kell segíteniük mások kultúrájának tiszteletét és megértését is. Ebből a célból hat iránymutató alapelvet mutat be az első részben Anna Triantafyllidou, az Európai Egyetemi Intézet szakértője. Ahogy a tanulók interkulturális megértése fejlődik, úgy tanulják meg értékelni saját kultúrájukat, nyelvüket és hitüket is a másokéval együtt. Az eTwinningben a diákok úgy mélyülnek el a különböző kultúrákban, hogy felismerik a hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolatokat hoznak létre kortársaikkal és kölcsönös tiszteletet ébresztenek egymásban. Ebben a részben négy pedagógus mutatja be, hogyan dolgoznak a különböző kulturális és etnikai hátterű diákokkal iskolájukban, és hogyan segítik ezeket a diákokat az eTwinning projektek abban, hogy az osztály részeinek érezzék magukat. A második részben három projektet mutatunk be, melyek a bevándorlással, menekültekkel, valamint roma diákokkal foglalkoznak.
Végezetül adunk egy rövid áttekintést azokról a befogadással kapcsolatos szakmai fejlődési lehetőségekről, amelyeket az elmúlt években kínáltunk a pedagógusoknak.
3.1. Hat alapelv a kultúrák közötti megértés erősítéséhez
Jelenleg Európában ellentétes irányzatok állnak egymással szemben. Egyrészről úgy tűnik, egyes polgárok azt gondolják, hogy az ellenőrzés nemzeti hatáskörbe való visszavételével, határok emelésével, a többi tagállamtól való elszakadással jobban szembe tudnak nézni a népvándorlással, menekültkérdéssel vagy gazdasági globalizációval kapcsolatos globális kihívásokkal. Másrészről pedig találkozunk olyan polgárokkal is, akik spontán szolidaritást mutatnak a menedékkérőkkel a vasútállomásokon, a befogadó központokban vagy az Európán áthidaló politikai és ifjúsági megmozdulásokon keresztül.
Ebben a komplex, sokszor feszült környezetben nagyon is szükség van a hatékony megközelítésekre, melyek elősegítik a kulturális és vallási sokszínűség társadalmi befogadását, közelebb hozva ez által egymáshoz a nemzeti többséget, a történelmi kisebbségeket és a
Anna Triandafyllidou Robert Schuman Haladó Tanulmányi Központ (RSCAS) Globális Szabályozási
Program, Európai Egyetemi Intézet, Firenze, Olaszország
bevándorolt népességet. Az oktatásnak kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy erősítse az elfogadást és a tiszteletet a fiatalok körében, megteremtse az összetartozás érzését, valamint felkészítse a diákokat arra, hogy a jövő társadalmának aktív polgárai legyenek.
Míg nem létezik egyforma megoldás az őshonos, bevándorolt és az újonnan bevándorló kisebbségek integrálására, szeretném azt sugallni, hogy a következő hat alapelv irányt mutathat a megfelelő oktatási programok és eszközök kidolgozására.
Először is le kell szögezni, hogy az integrálás kétirányú folyamat; nem az „újak” vagy a
„kisebbségek” kihívása. Ez megköveteli, hogy mind az őshonos többség, mind a történelmi vagy az új kisebbségek engedményeket tegyenek, mintegy „helyet” teremtsenek egymásnak, és együttesen egy olyan új nemzetképet hozzanak létre, amely tiszteletben tartja a többség nemzeti történelmét és érzelmeit, de aktívan magába foglalja a bevándorlókat és kisebbségeket is.
Másodszor, nincs egyen megoldás. Különböző társadalmak és különböző kisebbségi csoportok különböző megközelítéseket igényelnek, az adott társadalom történelmének, a népesség összetételének, az újonnan jöttek speciális igényeinek, és az elérhető erőforrásoknak függvényében.
Harmadszor, a sokszínűséget támogató oktatásnak az egyének és az egyes csoportok igényeit is figyelembe kell vennie. Minden diák egyenlő, és mindegyiknek lehetőséget kell kapnia a tanuláshoz és a kibontakozáshoz. Egyéniségük, nem pedig egy bizonyos nemzeti, etnikai vagy vallási csoportba való tartartozásuk legyen a meghatározó (ez igaz mind a kisebbségi, mind a többségi diákokra).
Ugyanakkor a helyi és nemzeti oktatási hatóságoknak be kell építeniük a sokszínűség kollektív fogalmát úgy és olyan mértékben, ahogyan az szükséges az iskolai életben: például a nagyobb kisebbségi csoportok vallási és kulturális ünnepeinek tiszteletben tartásával, alternatív etikai és vallási kurzusok indításával (a vallások oktatásával, ahol igény van rá, illetve az ateistáknak szóló vallásfilozófiai kurzusok vagy a kisebbségi vallások történelmével és hitével foglalkozó kurzusok elérhetővé tételével).
Negyedszer, az iskolák szerves részei a helyi közösségeknek. Ebből fakadóan, ahogy a közösség változik, az iskoláknak is lépést kell tartaniuk ezzel. Nagyobb európai városok belvárosi területein gyakran előfordul, hogy a bevándorlók és gyerekeik számszerű fölénybe kerülnek. Iskolai realitások: a tantestület összeállítása, az öltözködési szabályzat és az elérhető tanfolyamok tükrözzék az általuk szolgált közösség változó igényeit.
Ajánlhatnak például választható kurzusokat a nagyobb bevándorló csoportok anyanyelvének tanítására, vagy esti nyelvi kurzusokat az adott ország nyelvén a szülőknek; az iskolai egyenruhákat (ha van) hozzáigazíthatják a speciális ruházkodási szabályokhoz; különféle kezdeményezéseket szervezhetnek (pl. közösségi kertészkedés), ahol a közösség minden családja találkozhat, ez által adva játékteret mind a „helyi”, mind a „betelepült” lakosoknak.
Ötödször, specifikus helyi vagy nemzeti oktatási szabályok és tradíciók rugalmas interpretálása, mely helyet ad a kisebbségi népesség különleges igényeinek. Például a nagyobb vizsgákat ne egy bizonyos kisebbségi csoport fontos ünnepeire szervezzék.
Hatodszor, a helyi kisebbségi csoportokra vonatkozó programok és szabályok az „új” kisebbségekre is vonatkoztathatóak legyenek. Így tehát, ahol szilárd szakértelem áll rendelkezésre a kisebbségi nyelvtanítás terén, vagy ahol kvóta került meghatározásra, hogy a helyi kisebbségek megfelelő számban jussanak be egyetemekre, vagy ahol a tantestületben vannak kisebbségi hátterű tanárok, ott ezeket az intézkedéseket hozzá kell igazítani a migráns családok szükségleteihez is. Az interkulturális oktatás terén meglévő szakértelem és erőforrások fontosabbak, mint az anyagi támogatottság.
3.2. Beszámolók és eTwinning projektek az interkulturális megértésről
Napjaink egyre inkább összekapcsolt és globalizált világában az eTwinning lehetőséget biztosít a tanulóknak, hogy példa nélküli könnyedséggel gyűjtsenek közvetlen tapasztalatokat idegen kultúrákról. A formáló évek alatt megtapasztalt nemzetközi együttműködések arra ösztönzik a fiatalokat, hogy a dolgokat többféle nézőpontból is megvizsgálják, és segítik őket abban, hogy tájékozottabb döntéseket hozzanak. Ha megnézzük, hogy egyre több európai iskolában nő azoknak a diákoknak a száma, akik más országban születtek vagy nevelkedtek, láthatjuk, milyen fontossággal bírhat, hogy az eTwinning fel tudja készíteni a tanulókat más kultúrák elfogadására és megértésére. Ez a fejezet két részből áll:
1. Beszámolók vegyes etnikumú, roma vagy bevándorló diákok iskoláinak pedagógusaitól, diákjaitól és intézményvezetőitől
2. eTwinning projektek, melyek fő témája a kulturális befogadás
3.2.1. Pedagógusok, diákok és intézményvezetők beszámolói
Azzal, hogy a diákok többféle kulturális és társadalmi hátterű diákokkal tanulnak együtt, jobban képesek lesznek az eltérő nézőpontok megértésére és a sokszínűség kezelésére.
Pedagógusaiknak pedig meg kell tudniuk oldani, hogy minden diákot integrálni tudjanak, támogassák a kulturális sokszínűségüket, és hatékony módokat találjanak arra, hogy minden diák sikeres tudjon lenni a tanulmányaiban. A lenti példák olyan eTwinning projekteket mutatnak be, melyek ezt a feladatot sikeresen megoldották.
A projekt címe: „A Nyelv alkot”
Partneriskolák: 6 partneriskola (AT, CY, IT, TR, UK, UA) Szint: általános iskola
Iskolánk egy Ausztriában, Bécsben működő állami fenntartású intézmény. Kiemelkedő abban, hogy az ide járó diákok nagyon sokféle nyelvi és kulturális háttérrel rendelkeznek. Sok diákunknak kell szembesülnie a társadalmi-gazdasági hátteréből származó hátrányokkal, de vannak közöttük menekültek is. A diákok közel 90%-ának nem a német az anyanyelve, amelyen az oktatás folyik.
Iskolánkban több mint 30 nyelven beszélnek. Az egyik legnagyobb kihívás iskolánkban a diákok kommunikációs-nyelvi készségeinek erősítése, így „A nyelv alkot” c. projekt igazán megfelel igényeinknek. A diákok számára lenyűgöző élmény, hogy más európai iskolákkal dolgozhatnak együtt különböző nyelveken. Számukra a nemzetközi együttműködés nagyon érdekes, különösen mikor más iskolákról, diákokról, országokról és nyelvekről tanulnak – és ráébrednek, hogy mennyi hasonlóság van közöttük.
Elisabeth Köbke (általános iskolai tanító) Iskola: Öffentliche Volksschule Rötzergasse, Ausztria Beszélek lengyelül, angolul és csehül. Az eTwinning projektben mesét írtunk egy királykisasszonyról és egy lovagról. És egy macis mesét is. Tetszett. Tanultunk olaszul, angolul, németül és törökül.
Pola (9 éves)
A projekt címe: „Hidak építése – Ausztria találkozik Spanyolországgal –
Spanyolország találkozik Ausztriával” – „Kultúrák összekapcsolása – Európa mi vagyunk”
Partneriskolák: 3 partneriskola (AT, ES, PL) Szint: alsó-középfokú
Osztályunkban 13 nemzet diákjai tanulnak. Remek példa vagyunk arra, hogyan lehet kijönni egymással a különböző kulturális, nyelvi és vallási háttér ellenére. Arra összpontosítunk, ami közös bennünk; tiszteletben tartjuk az egyéni háttereket és tanulunk egymástól. A gyerekeknek nem csak az önértékelése növekszik, de lelkesen gyakorolják angoltudásukat is. Az olyan hagyományok, mint a Ramadán, Kurban Bayram vagy karácsony bemutatása Ausztriában segíti a diákokat, hogy saját kultúrájuk szakértőiként lépjenek fel, és ledöntsék az őket elválasztó sztereotípiákat. Azt látjuk, hogy a valós partnerekkel történő angol nyelvű kommunikáció növeli motivációjukat, a saját kultúrájuk kutatása pedig erősíti bennük a sztereotípiákról történő kritikai gondolkodást. A cél, hogy ne csak mások kultúrájáról, hanem a sajátjukról is elgondolkodjanak.
Úgy gondoljuk, hogy egy fenntartható társadalom és egy békés Európa érdekében nagyon fontos, hogy az európai gyerekek megbarátkozzanak egymással. Ahogy azt Pierre Coubertin mondta:
„Azt kérni az emberektől, hogy szeressék egymást, csak egy fajta gyerekesség. Azt kérni tőlük, hogy tiszteljék egymást, nem utópisztikus, de ahhoz, hogy tisztelni tudják egymást, először meg kell ismerniük a másikat."
Kristina Gugerbauer (angol, földrajz, európai tanulmányok) Iskola: Európai Középiskola Neustiftgasse Bécs, Ausztria
Nagyon jó volt, hogy taníthattam valamit saját kultúrámból, és hogy elmagyarázhattam országom, Sri Lanka számomra kedves hagyományát.
Shenuka (12 éves)
Mi egy európai középiskola vagyunk, akik az európai alapértékeket szeretnénk népszerűsíteni.
A többnyelvű és multikulturális oktatás megnyitja Európa kapuját gyermekeink előtt. Az eTwinning megadja a diákoknak az esélyt arra, hogy barátokra tegyenek szert Európából, és angolul kommunikálva toleranciát tanuljanak. Mindemellett egy remek eszköz a pedagógusok számára a hálózatépítésre és az eszmecserére.
Christine Schiller (intézményvezető)
Projekt : „Reménynyújtás menekült gyerekeknek”
Partneriskolák: 12 partneriskola (CR, IT, RO, RS, TR, TN) Szint: általános iskola
Tanulóink 30%-a bevándorló. Amikor először érkeztek iskolánkba, meg voltak ijedve, és tele voltak aggodalommal. A korábban érkezett diákok segítették az újonnan érkezőket az integrálódásban, valamint a tanárokkal és többi diákkal való kommunikációban. Az eTwinning projektben való részvétellel nagyon boldognak érezték magukat, ami könnyedebbé és szórakoztatóbbá tette számukra a nyelvtanulást. Minden diák tanult olyan híres bevándorlókról, mint Steve Jobs vagy Albert Einstein, akik valami kiemelkedőt értek el befogadó országukban.
Mustafa Gök (intézményvezető)
3 éve jöttünk Törökországba. Ez a projekt a sok játékkal, versennyel és iskolai kirándulással segített abban, hogy elsajátítsak egy új nyelvet, és megtanuljak egy új kultúrában élni. Ez nagyon boldoggá tett.
Rüzgar (11 éves)
A családommal a szíriai háború elől menekültünk el, és 4 éve jöttünk Törökországba. A projektben való részvételtől fontosnak és értékesnek éreztük magunkat. Alig értettem pár szót törökül, de most már gond nélkül kommunikálok.
Zehra (11 éves)
A projekt címe: „Európai bevándorlás”
Partneriskolák: 3 partneriskola (CY, FR, RO) Szint: felső-középfokú - szakképző
Az eTwinninggel való munka a legjobb módszer a hátrányos helyzetű vagy eltérő származású diákjaim készségfejlesztésére, és a projektnek köszönhetően mindegyikük a saját tempójában vehette ki a részét az együttműködésből, és mélyedhetett el az európai bevándorlás témájában.
Felmérést végeztünk a 3 iskolában, hogy megismerjük, diákjaink honnan származnak. A diákokat nagyon meglepték az eredmények, ugyanis Franciaországban 54, Romániában 11, Cipruson pedig 9 különböző helyről származtak a diákok. Diákjaink nemzetközi csapatokban is dolgoztak a ciprusi és román partnereinkkel, és azt kutatták, hogy az adott országokba milyen hullámokban érkeztek a menekültek. Ráébredtek, hogy a népvándorlás nem új keletű téma, hanem mindig is létezett, és a sokszínűségnek köszönhetően egy ország kultúrája csak erősödik. Azon kívül, hogy fejlődött IKT készségük, franciatudásuk, mert iskolánk többi tanulójának is be kellett mutatniuk projektjüket, illetve angoltudásuk, mert a megosztások, viták és eszmecserék a ciprusi és román partnerekkel ezen a nyelven folytak, önállóságra is szert tettek, nőtt önbizalmuk és megtanultak csapatban dolgozni. Megértették, hogy a sokféleség egy erőforrás, és sokkal toleránsabbá váltak. Rájöttek, hogy a hatékony munkához szükségük van egymásra; eszmecseréik nyitottabbá tették őket más kultúrákkal szemben.
Muriéle Dejaune (angol-francia szakos tanár) Iskola: Lycée des métiers Louis Blériot, Trappes, Franciaország
Burundiból jöttem, és az eTwinning segített abban, hogy Európáról tanuljak. A francia, ciprusi és román partnereimmel való együttműködés a népvándorlás témájában nagyon mélyen érintett. Angoltudásom is fejlődött, hiszen minden megosztás angolul zajlott. A projektről a legkedvesebb emlékem, mikor megosztottuk gondolatainkat arról, hogy miért hagyják el emberek az országukat, mert nagyon megérintett, amiket mondtak.
Audry (17 éves)
Portugál vagyok, és azért szerettem az eTwinninggel dolgozni, mert más az, amikor a többi diáktól tanulunk, mint amikor a tanártól. Megtanultam csapatban dolgozni, ami sokkal érdekesebb. Még többet akartam vele dolgozni. Megosztottuk ötleteinket, ami segített a gondolkodásban, és hogy kialakítsam a saját véleményemet. Iszonyú jó Európa más részein élő fiatalokkal vitázni.
Fabio (17 éves)
Olyan igazgató vagyok, aki támogatja az eTwinning projekteket, mert azok több szinten is kulturális ablakot nyitnak a résztvevők számára: egyrészről az iskolán belül (a diákok eltérő származása és kultúrája miatt), másrészről a partneriskolákkal való együttműködések révén. Ez a sokszínűség lehetővé teszi a diákok számára, hogy együtt egy valódi közös projektet hozhassanak létre.
Fontaine François (intézményvezető)
3.2.2. eTwinning projektek az interkulturális megértésről
Az eTwinning kezdete óta számos projekt foglalkozik a különböző országokban tapasztalható kulturális különbségekkel, és egyik fő céljuk az, hogy a tanulók felismerjék, hogy a különbségek és annak ellenére, hogy honnan származnak, sokkal több a közös bennük. Az elmúlt néhány évben, de különösen a Párizsi Nyilatkozat óta sok pedagógus indított projektet a bevándorlás és a menekültügyi válság témájában, hogy ez által növeljék a diákjaik tudatosságát, erősítsék bennük az állampolgári tudatot, és kiálljanak az olyan közös értékek mellett, mint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetés-mentesség, melyeket a Nyilatkozat is felsorol.
Az alábbiakban rövid ízelítőt adunk az ezekkel a témákkal foglalkozó projektekből:
A projekt címe: „Bevándorlók és menekültek”
Partneriskolák: 4 partneriskola (DE, FR, NL, NO) Szint: alsó-középfokú
TwinSpace: https://twinspace.etwinning.net/9674/home
Négy európai ország 9-10. osztályos tanulói a jelenkori Európa talán legnagyobb humanitárius problémájával, a bevándorlási válsággal foglalkoztak. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet, hogy mi zajlik nem csak Európában, de általában a világban. A projekt keretében a résztvevők megvitatták, hogy ki a menekült és hogyan néz ki, hogy lássák, vannak-e sztereotípiák vagy félreértések bennük. Ezután megvizsgálták azokat az országokat, ahova a menekültek próbálnak eljutni, és hogy milyen okból választják azokat. Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint: Miért hagyják el a Közel-Keletet a menekültek? Hogyan jutnak Ázsiából Európába?
Honnan jönnek? Hova mennek? Emellett interjút készítettek olyan emberekkel, akik munkájuk során menekültekkel foglalkoznak, menekülteket támogató non-profit szervezetekkel, menekültélményeikről mesélő szülőkkel és más menekültekkel is. A végeredmény egy e-könyv lett, melyben minden munkájuk helyet kapott, és amely így zárul: „Lezárjuk a határokat? Én személy szerint nem gondolom, hogy le kellene zárni a határokat, hiszen mi rosszat tettek nekünk a menekültek? Néhány ember rosszul cselekszik, viszont mindenki csinál rossz dolgokat.
Mi is rosszul cselekszünk, mert le akarjuk zárni a határokat. Engedjük be őket!”
A projekt címe: „A Földnek vannak határai? Népvándorlás és emberi jogok”
Partneriskolák: 6 partneriskola (DE, GR, IT, PL, TN) Szint: alsó- és felső-középfokú
TwinSpace: https://twinspace.etwinning.net/9984/home
A projekt célja az volt, hogy a tanulók alapvető ismereteket szerezzenek az EU-ba történő bevándorlás új hullámával kapcsolatban. A diákokat arra biztattuk, hogy olvassák és nézzék a híreket, figyeljék meg a körülöttük lévő helyzeteket, tájékozódjanak arról, hogy mi történik,
foglaljanak állást és a saját szemszögükből, ugyanakkor az ezen emberek iránti tisztelettel és megértéssel írjanak a témáról. A diákok tanulmányozták a Közel-Kelet történelmét is, és részleteket elemeztek az Odüsszeiából és az Aeneasból, hogy mélyebb rálátásuk legyen a népvándorlás jelenségére. A tevékenységek során foglalkoztak az otthon fontosságával;
hogy mit visznek magukkal a menekültek, mikor elhagyják otthonaikat; az út nehézségeivel;
a befogadó országban kialakuló új helyzetekkel; majd interjút készítettek egy Maliból érkező bevándorlóval. A záró produktum egy e-magazin lett, melyben összeállították a különböző feladatok anyagait.
A projekt címe: „A világ családjai: Grixos és Trixos”
Partneriskolák: 2 partneriskola (GR, TR) Szint: általános iskola
TwinSpace: https://twinspace.etwinning.net/28442/home
A projekt alapötlete a kulturális figyelemfelkeltés, hogy a diákok ráébredjenek arra, hogy minden ember, származásától és különbözőségeitől függetlenül közös vonásokkal rendelkezik, és hogy nemcsak hogy mindenki kultúráját tiszteletben kell tartani, de lehetőséget is kell biztosítani mindenki számára ahhoz, hogy megvalósíthassák álmaikat. A görög iskola diákjai főként roma származásúak. Nem motiváltak az iskolába járásra, és hamar elunják magukat. Küszködnek az alapkészségek, mint az írás, olvasás és alapvető matematikai műveletek elsajátításával. Az eTwinning elsősorban azt mutatta meg nekik, milyen érzés az, ha valami az ÖVÉK: mert ez az ő projektjük volt, Grixos (egyike a két főszereplőnek) egy olyan fiú, mint ők, aki ott lakik a környékükön, és éppen azokat a dolgokat kedveli vagy nem kedveli, mint ők. Azzal, hogy életet
adtak ennek a karakternek, egyre fontosabbá vált számukra: viccelődtek vele; általa tanultak, elküldték kirándulni és aggódtak érte, vajon jól van-e. A diákok megalkották a karakterüket, nevet adtak neki, bábut készítettek róla, megrajzolták a családfáját és leírták a személyiségét. Ez által a tanulók nemcsak munkájukra lettek büszkék, de a származásukra is.
3.3. Szakmai fejlődés építése az eTwinninggel a kulturális tudatosság témájában
Az egyén kulturális tudatossága nem magától alakul ki, hanem fokozatosan fejlődik az önvizsgálat, az oktatás, a kortársak és a család hozzáállása, a média és még számos egyéb tényező hatására. Tizenkét évvel ezelőtti indulása óta az eTwinning folyamatosan kínál a pedagógusok számára lehetőséget arra, hogy a különböző szakmai fejlődési tevékenységeken keresztül elmélyedhessenek ebben a témában. Ebben a fejezetben a legújabb lehetőségekből mutatunk be néhányat.
Az eTwinningen keresztül a pedagógusok különféle online szakmai továbbképzéseken vehetnek részt valós idejű és nem valós idejű tevékenységekkel (Oktatási események) vagy valós idejű rövid eseményekkel/webináriumokkal (Online szemináriumok) a legkülönfélébb témákban, beleértve a befogadás témáját is.
Jó példa a kulturális tudatosság erősítésére a „Többnyelvű tanterem támogatása” c. online szeminárium, melyen a téma két szakértője, Sara Breslin és Terry Lamb felhívta a figyelmet arra, hogy az európai osztályokban mára a nyelvi és kulturális sokszínűség lett az általánosan elfogadott gyakorlat. Emellett áttekintést nyújtottak az Európai Bizottság Modern Nyelvek Európai Központja (ECML) által kidolgozott eszközökről és tevékenységekről, melyek a befogadó, többnyelvű és interkulturális tanítás és tanulás támogatására jöttek létre. A következő példa szintén egy online szeminárium „Globális nevelés és kultúrák közöttiség az eTwinning programban” címmel, melyben Rose-Anne Camilleri a globális és kulturális nevelés fontosságáról beszélt, melynek célja a globális polgárok formálása egy multikulturális társadalomban, majd megvitatták az eTwinning projektekben megvalósuló kultúrák közötti kölcsönhatások előnyeit és nehézségeit is.
A pedagógusok megosztott dokumentumokon keresztül dolgoztak együtt, ahol megfogalmazták, mit jelent számukra a globális oktatás, és beszéltek az őket érintő különböző kihívásokról, mint amilyen a továbbképzési lehetőségek hiánya a globális és interkulturális oktatás témájában.
Nézzünk egy Oktatási Eseményt is „Az újonnan érkezett bevándorló tanulók bevonása a mindennapi iskolai életbe” címmel, Erika Hummer és Alicia Bankhofer vezetésével, melyben a résztvevők elgondolkodtak saját identitásukról és személyes tapasztalataikról, majd megosztották elképzeléseiket arról, mit lehet tenni az újonnan érkező gyerekek sikeres integrációja és az osztályba való befogadása érdekében. Emellett beszéltek még arról, mennyire fontos a sztereotípiákon való felülemelkedés, hogy hogyan lehet áttörni a nyelvi és kulturális akadályokat, valamint olyan tevékenységekről, ahol a szülők bevonása kulcsfontosságú a gyerekek sikeres integrálása érdekében.
A szakértők hasznos segédanyagokat mutattak be, például videókat, szójegyzékeket arab és fárszi nyelven, valamint érdekes linkeket, mint például az EU Bevándorlási Portálja (http://ec.europa.
eu/immigration/), az ENSZ Menekültügyi Irodája (http://www.unhcr.org/) és a „Nyelvoktatás és tanítás a többnyelvű osztályban” c. kiadvány (http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/
repository/languages/library/studies/multilingual-classroom_en.pdf).
A résztvevők maguk is összeállítottak olyan anyagokat, melyek hasznosak lehetnek minden olyan osztály számára, ahol újonnan érkezett bevándorló tanulók vannak. Bemutatták a saját országukban és iskolájukban fennálló helyzetet, és olyan tevékenységeket és feladatokat javasoltak, melyek különösen hasznosak lehetnek az újonnan érkezett bevándorlók integrálására, mint például a képek, dalok és játékok alkalmazása. A résztvevőknek emellett válaszokat kellett javasolniuk a következő kijelentésekre: „Nincs itt szükség rájuk!”, „A kormány csak a menekülteket segíti, a helyiekért pedig nem tesz semmit”, „Túlságosan mások, nem olyanok, mint mi, és nem is akarnak integrálódni.”, „Mi lesz a helyi tanulókkal? Nem lesznek elhanyagolva, ha a menekült diákok kerülnek a középpontba?”
A pedagógusok rengeteg választ adtak, álljon itt ezek közül egy Maria Ionnidou megfogalmazásában: „A bevándorlók számunkra nagyon másnak tűnnek, mi pedig az ő számukra tűnünk másnak. Legyünk nyitottak és adjunk nekik egy esélyt, legyünk tisztelettel a sokszínűségre.” Az egész anyag elérhető e-könyv formájában.
2017 szeptemberében egy új kiemelt Csoport jött létre: „Bevándorló tanulók iskolai integrációja”
címmel, melynek fő célja, hogy segédanyagokat és ötleteket nyújtson a bevándorló tanulók sikeres iskolai integrációjához, illetve lehetőséget biztosítson az ebben a fontos témában történő eszmecserékre. A csoport moderátora, Carol Barriuso egy egész gyűjteményt javasol a témához kapcsolódó oktatási segédanyagokból, játékokból, videókból, hasznos olvasmányokból és eTwinning projektekből, és arra hívja a résztvevőket, hogy osszák meg sikertörténeteiket, és kapcsolódjanak be a különböző tevékenységekbe.
4. OKTATÁSI KIHÍVÁSOK KEZELÉSE
A sokszínűség egyik alapfeltevése, ami egyúttal az egyik legnagyobb kihívást is jelenti a befogadás terén, hogy „egy megoldás nem lehet jó mindenkinek”, ahogy azt Tony Geudens, a Támogató Felsőoktatási és Képzési Lehetőségek Fiatalok számára hálózat (SALTO-YOUTH1) szakértője az első részben kifejti. Ezt minden pedagógusnak szem előtt kell tartania, amikor belép az osztályterembe. Amikor egy projektet úgy építenek fel, hogy az megfeleljen a tanulók személyre szabott, egyéni igényeinek, érdeklődésének és vágyainak, akkor minden tanuló képes lesz aktívan részt venni benne, az esetlegesen felmerülő nehézségek ellenére is. A második részben hat pedagógus írja le, hogy hogyan tudtak tanulási nehézséggel küzdő, kórházi ápolásra szoruló vagy magatartászavaros diákjaik is részt venni az eTwinninges projektmunkában, és hogyan tudták megmutatni, miben tehetségesek vagy mit szeretnek leginkább csinálni, amitől úgy érezték, az egész osztály befogadta őket. Amint az egyik intézményvezető rámutat: az eTwinning projekt arra példa, hogy a befogadás bármelyik osztály esetében sikerre vihető, ha megtaláljuk hozzá a megfelelő módszert! Végezetül, a pedagógusoknak iránymutatásra és támogatásra van szükségük mindehhez, így az utolsó részben azt mutatjuk be, hogy mit tud nyújtani az eTwinning ez ügyben.
4.1. Senkit sem hagyhatunk hátra
Európa több, mint gazdasági együttműködés. Az Európa 2020 stratégia nem csak arra irányul, hogy okos és fenntartható növekedést érjen el, hanem arra is, hogy ennek mindenki részese legyen. De a (megélt) társadalmi igazságtalanságok idején egyes fiatalok elfordulnak a társadalomtól.
A 2015-ös Párizsi Nyilatkozat éppen ezért az olyan közös értékekre összpontosít, mint az állampolgári tudat, a tolerancia és a megkülönböztetés-mentesség. Az oktatásnak, mind az iskolán belül, mind az ifjúsági munka keretében, létfontosságú szerepe van abban, hogy felismerjék a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatal felnőttek szükségleteit és biztosítsák, hogy senki se maradjon le.
1 https://www.salto-youth.net/about/
Tony Geudens SALTO-YOUTH Inclusion Resource
Centre, Brüsszel, Belgium
